Élő víz folyamai… Jn 7:38

Élő víz folyamai… Jn 7:38 header image 1

valóság, vagy VALÓSÁG? (Juhász István)

Meglehetősen hosszú idő telt el az utolsó hírlevelünk óta. Húsvéthétfőn itt, Budakeszin tartottunk kirándulással egybekötött beszélgetést. Egy héttel rá a gyülekezet (egy része) női hétvégére gyült össze Balatonvilágoson. Május 1-én Zenés Alkalomra jöttünk össze a Kálvin téren. (Készült arról is felvétel, de azt itt nem tettük közzé.)

Juhász István az elmúlt vasárnap a 3. Zsoltárral kapcsolatos gondolatatit osztotta meg. Olyan korszakban élünk, amire egyre inkább jellemző, hogy az emberek testközelből élik át a fenyegetettség érzését (Háború, járvány, gazdasági csőd). És persze ez is valóság... A látható világ valósága. Dávid ismerte ezt is. De ő inkább választotta azt, hogy a láthatatlan világ valóságának hisz: "Te pajzsom vagy és dicsőségem"És Te, te melyik valóságnak hiszel?

Hozsánnázás, síratás, ítélet, győzelem – Virágvasárnap (Szabó Zoltán)

Amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, az örömmámorban úszó tömeg, aki ebben a bevonulásban saját elvárásainak beteljesedését várta így hozsánnázott – "Áldott aki jő az Úrnak nevében"  Eközben Jézus a város fölött állva így siratta azt: "Vajha megismerted volna te is, csak e mai napon is, amik békességedre szolgálnak, de most el vannak rejtve szemed elől!"... Vajon miért nem örült Jézus a királynak szóló fogadtatásnak?

És vajon miért idézi fel mégis ugyenezeket a szavakat egy nappal később, amikor így szól: "Hányszor akartam összegyűjteni fiaidat, miképpen a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de ti nem akartátok. Mert mondom nektek, mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki jön az Úr nevében! "

Vajon mi választja el a felszínt a mélységtől? A jó szándékot a helytelen történelem értelmezéstől? A láthatatlan világ menetrendjét a mi menetrendünktől?

Válasszatok még ma! (Szabó Zoltán)

"Bizonyságul hívom ellenetek a mai napon a mennyet és a földet, hogy elétek adtam az életet és a halált,az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess, te is, és utódaid is. [...]  Válasszatok még ma, hogy kit akartok szolgálni." (V. Mózes 30. és Józsué 24.)

Titokzatos dolog a választás: egyrészt Isten befejezett elhívása és munkája, mert mindig az Övé a kezdeményezés, a "felütés", másrészt viszont mindig a mi felelősségünk, hogy az ő választásának szellemében rendezzük-e be az életünket, vagy ellenállunk Neki. Kiválasztásunk nem elsősorban az üdvösségünkről szól, ahhoz mindig küldetés társul: "arra rendeltelek titeket, hogy elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek" (Jn.15), „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdon népe vagytok, hogy hirdessétek a hatalmas tetteit" (1:Pét.2:9), vagy "Kiválasztott minket őbenne a világ teremtetése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk őelötte." (Ef.1.4). Ha ennek megfelelően járunk el jutalmat nyerünk, ha nem, úgy munkánk megég, és a fazekasmesternek mindig van lehetősége arra, hogy új "gyuradékot" készítsen a neki ellenálló agyagból...

Rézkígyó (és háború) – Dávid Zsolt

Isten eljárását illetően is szuverén Úr! Egyiptomban különválasztotta a jót a rossztól – az Ő népét az egyiptomiaktól: az egyiket büntette, a másikat védte. Később a pusztában az elégedetlenkedés megbüntetésére az egész népre ráengedte a kígyókat, és nem tett különbséget aközött, hogy ki volt ténylegesen elégedetlen és ki nem. (4.Mózes 21.4-10) Az eredményt tekintve a különbség az egyén reagálásában mutatkozott meg: aki felnézett a szabadulásként készített rézkígyóra az megmenekült.

Háború vesz körül minket - és kétségtelenül sok hívőt is, aki Ukrajnában éli életét. De Isten hű, és megtarthatja ma is azokat, akik feltekintenek RÁ! Dávid Zsolt arról beszélt, hogy van fontosabb annál, hogy élünk, vagy halunk! A fontos az, hogy rendben legyen a kapcsolatunk az Istennel!

Mózes, Eszter, Jónás – Isten megdicsőítése (Szabó Zoltán)

„Hívj segítségül engem a nyomorúság idején: én megszabadítalak, és te dicsőítesz engem.” (Zsoltár 50.15.) Az összetett cselekedetekből álló mondat első két része – segítségül hívás és megszabadítás – ismerős számunkra. Több gondunk van viszont a dicsőítés gondolatával. Ez a legtöbb esetben kimerül a szánkkal való pozitív vallástételben, dicsőítő alkalmakban stb. Ez lenne a dicsőítés?

– Mózes nem mehetett be az Ígéret földjére, mert Meríbá vizeinél durván beletenyerelt az Isten által eltervezett szabadításba. (Magatartása nem dicsőítette a szabadító Istent)
– Isten úgy döntött, hogy nem engedi meg, hogy neve szerepeljen az Eszter Könyvében, mert a szabadítását megtapasztaló zsidók, átvéve az események irányítását öntörvényű vérengzésükkel durván eltorzították a rajtuk keresztül megmutatkozni akaró Isten képét.
– Jónás lejáratta a prófétai hivatását, amikor fel sem merült benne, hogy Isten szabadítása nem sajátítható ki. És folytathatnánk a sort...

Úgy tűnik, hogy a próbáknak és az azt követő szabadulásnak nem csupán a mi jellemfejlődésünk a célja.  Sajnos nem tudatosul bennünk eléggé, hogy a próbákban mutatott magatartásunk nem tisztán egyéni ügy, hanem kihatással van Isten országának terjedésére is. Isten országa olyan mértékig terjed, amilyen mértékig engedjük, hogy átáradjon rajtunk. Nem Istenen múlik, hogy nem terjed kellő hatékonysággal...

Hogyan érthetném, ha valaki meg nem magyarázza? (Juhász István)

"... Érted is, amit olvasol? [...] Erre az így válaszolt: Hogyan érthetném, ha valaki meg nem magyarázza?"

(ApCsel 8,30-31)

Az etióp kincstárnok és Fülöp evangelista találkozásáról szóló történet a Jeruzsálemből dél felé vezető úton az ige megértéséről tanít. Mi kell ahhoz, hogy megértsem az olvasott igét? Etióp vagyok vagy Fülöp? Esetleg mindkettő?

”Ne nyugtalankodjék a ti szívetek” (Szabó Zoltán)

A napjainkban Ukrajnában kibontakozó események mindannyiunkat érintenek, és tagadhatatlan, hogy a nap mint nap érkező hírek sokakat megviselnek érzelmileg és szellemileg egyaránt. Mi erre a Biblia válasza?

–  Ne nyugtalankodják a ti szívetek és ne féljetek, hiszen ti
–  Ismeritek az Atyát, ismeritek az utat, és ismeritek az Úr Krisztust
–  Ne a habokra nézzetek, továbbá
–  Ne tanácskozzatok testel és vérrel (értelemmel és érzelemmel)

Az, hogy hogyan ítéljük meg a világ eseményeit leginkább azon múlik, hogy mennyire ismertük meg a mi Urunkat, mennyire engedtük, hogy a Szentlélek ténylegesen is állandó lakója legyen a szívünknek. Jézus azt ígérte, hogy "békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek" és megerősítette a tanítványok akkor még csak nyiladozó hitét, hogy "ti már láttátok Őt" (az Atyát).

A világ annyit fog meglátni az Atyából, amennyit mi magunk megláttunk belőle. A krízishelyzetekben a szolgálat lényege éppen az, hogy Isten minden értelmet felül haladó békességével találkozzon a világ azokon az embereken keresztül, akik valóban ismerik az Atyát. 

Podbean App

Play this podcast on Podbean App