Élő víz folyamai… Jn 7:38

Élő víz folyamai… Jn 7:38 header image 1

”Áron is megvegyétek az alkalmatosságot” (Juhász István)

Nagyon pörgős, nagyon felgyorsult korunkban hajlamosakká váltunk arra, hogy kis energia befektetésse keressük a lehető legolcsóbb megoldásokat. Szeretnénk a dolgokat gyorsan letudni, hogy tovább nyargalhassunk a következő kihívás felé. Pedig mindennek ára van. Erre figyelmeztet az Efézus 5.13: "Áron is megvegyétek az alkalmat, mert a napok gonoszok." Az idők ugyanakkor nem csak gonoszak, de végesek is. Ezért figyelmeztet a prédikátor ily módon: "Ami kezed ügyébe kerül, vidd véghez erőd szerint, mert nem lesz cselekvés, megfontolás, tudás és bölcsesség a holtak hazájában, ahová mész". Ne keresd tehát a legolcsóbb megoldát...

Kik tartoznak valójában az Istenhez? (Juhász István)

Izgalmas, már-már megosztó kérdést vetett fel Juhász István a Filippi 3.3. alapján: Kik is tartoznak valójában az Istenhez? A válasz, ami ebből a versből kiviláglik így szól: "Mert mi vagyunk a körülmetéltek, akik lélekben szolgálunk Istennek, és Krisztus Jézusban dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk." Valóban Lélekben szolgálunk? ... Krisztus Jézusban dicsekszünk? ... Nem a testben (tartalékainkban) bizakodunk?

“Vigyázzatok, hogyan hallgatjátok!” (Juhász István)

"Kiment a magvető"... jól ismert történet többek között a Lukács evangéliumából. Talán kevésbbé vesszük észre, hogy a vissza-vissza térő hangsúlyt Jézus arra helyezi, hogy "Vigyázzatok, hogyan hallgatjátok!"  miért? Baj van a fülünkkel? Mit jelentenek Jézus rejtélyes szavai?

Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak (Juhász István)

Kié a hatalom? Elismerjük-e, hogy valóban "... nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett." (Róm 13,1)?

Ennek fényében hogyan viszonyulunk a hatalomban lévő emberekhez? Mi a feladatunk az Ige fényében?

“Fussatok bolondok” – 2. rész (Juhász István)

Lukács evangéliumának 16. fejezete egy meglehetősen talányos példabeszédet tartalmaz: a hamis sáfár történetét. Mitől hamis a hamis? És mégis miért eszes, ha hamis? Mi akkor most mit tegyünk? És hogyan? A történet első fele Gandalf szavait (Gyűrűk Ura) juttatta Juhász István eszébe, így ezekkel a kérdésekkel kezdett el foglalkozni még a pünkösdi táborban Hollókőn. Az elmúlt vasárnap pedig az ott – idő híján félbehagyott – gondolatokat folytatta. 

Ahogyan engem elküldött az Atya (Juhász István)

"Jézus erre ismét ezt mondta nekik: Békesség nektek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket. Ezt mondva rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyetek Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak."

(Jn 20,21-23)

Az evangélium legfontosabb üzenete: Krisztusban bűnbocsánatot nyerhetsz!
Ahogyan ezt az Atyától látta, ugyanúgy küldi el Jézus is a tanítványokat,  ugyanúgy gondoskodik róla, hogy a Lélek erejével - és ne a saját erejükkel menjenek, mint ő, és a feladatuk is bizony ugyanaz: hirdetni Isten megbocsájtását!

 

Tövis, azaz miért nem hallgatsz meg Uram? (Juhász István)

Az életünkben megjelenő krízisek olykor  következményei az Istenkövetésnek. Ennek során pedig kikerülhetetlenül ott fogunk állni Isten előtt, szembesülve azzal, hogy van a fennálló helyzetről elképzelésünk, tervünk, de amikor Istenhez kiáltunk - mert már megértettük, hogy csak Ő a segítség -, úgy tűnik nincs válasz. Pedig az ige arra bátorít, hogy "Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! ..." (Zsolt 50:15)

Nem az igékkel van baj, és nem a kiáltásunkkal van gond, hanem hogy minden krízisben,  mindig körümény között csak az Istené a helyes megoldás. 

Erre a felismérésre jut el Pál apostol is.

"... Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem."

(2Kor 12,7-8) 

Podbean App

Play this podcast on Podbean App