Élő víz folyamai… Jn 7:38

Élő víz folyamai… Jn 7:38 header image 1

Júda és Izrael királyai 7. – Dávid élete 2. (Szabó Zoltán)

A Sámuel első könyvének 18-19. fejezetei Saul emberi kapcsolatainak megromlásáról, és ezzel párhuzamosan Dávidnak a királyi udvarban elért sikereiről szólnak.

Tanulságos tudatában lenni annak a (minden időkben hasonlóan zajló) folyamatnak, amelynek során a "barátból ellenség" lesz. Így lett Dávidból is, akit még összefonódó útjuk legelején "megszeretett" Saul, "rendszer ellenség". Saul "első" szeretetének hátterében az érdek állt – számára kezdetben még hasznos volt a hárfát pengető Dávid. Később – Isten felkentje népszerűségének növekedése előbb féltékenységet, majd félelmet, végül a mindenáron való elpusztításra való törekvést váltotta ki Saulból. Az "ellenségkép gyártása" ma sem ismeretlen – hajlamosak vagyunk mindannyiszor beleesni, valahányszor felelőst, "hunyót" keresünk saját sikertelenségünk magyarázatára.

Dávid  nem volt tökéletes ember. De hite adott szintjén mindig az Úr akaratát kereste, így Isten annak ellenére vele tudott maradni, hogy döntései nem mindig tükrözték az Ő tervét. Egy ilyen esetsorról tudósít a 18. rész. Saul sokáig próbálkozott, hogy vejévé tegye Dávidot. Az első ilyen kísérletet Isten megakadályozta. Dávid pedig maga is úgy ítélte, hogy "túl kicsi" ő ahhoz, hogy Méráb legyen a felesége. Saul második próbálkozásának azonban már nem tudott ellenállni – ebben valószínűleg szerepet játszott a férfias virtus is: bizonyítani, hogy még a megadott idő előtt dupla annyi filiszteus előbőrét szerzi meg, mintsem a jegyajándékként rá kirótt penzum. Az Isten akaratában nyugvó tiszta döntés meghozatalát pedig csak nehezítette, hogy úgy tünt, Saul kisebbik lánya, Míkál valóban szereti őt. Dávid végül mégis Saul veje lett, és ezzel egy olyan pályán indult el – annak minden nehézségével együtt – , amelynek következményeitől pedig Isten megóvta volna az ő választottját.

Júda és Izrael királyai 6. – Dávid élete 1. (Szabó Zoltán)

A Sámuel első könyvének 16-17. fejezetében feljegyzett történetek ugyan még Saul nevéhez köthetők, ám ezekben a Biblia már nem az Isten akaratával szembe helyezkedő, folyamatosan rosszabbnál rosszab döntéseket hozó Saul "jellem-fejlődésére" (leépülésére) helyezi a hangsúlyt, hanem az ő Istentől való személyes elfordulásának az egész nemzet életére kiható következményére: a rossz uralkodás miatt cselekvőképtelenné, tehetetlenné váló rendszerre.  Arra az eltorzult társadalmi (de éppúgy vallási) formációra, amelyben az emberek már nem az Istentől, hanem az adott hierarchia élén álló vezetőtől várják a megoldásokat – szomorú, de sokszor olyan valakitől, aki mivel már rég nem az Isten akaratában nyugszik, így nem is képes megoldást találni a felmerülő kihívásokra...

Mintha csak napjaink eseményeit szemlélnénk...

Elgondolkodtunk arról is, hogy vajon hogyan egyeztethető össze Isten jellemével az a hiradás, mely szerint "az Istentől küldött gonosz lélek kezdte gyötörni Sault" – és hogy vajon mindezekben hogyan mutatkozik meg mégis Isten kegyelme... Ezekben az években indul el Dávid nyilvános pályafutása: hárfázik Saul lelkének megkönnyebbülése érdekében, válik kedveltté és ismertté az Udvarban és győzi le a "rendszer" által legyőzhetetlennek ítélt Góliátot...

Podbean App

Play this podcast on Podbean App