Lukács evangéliumának 14. részét olvasva az első benyomásunk az, hogy a rész egymástól független epizódokra bomlik. A felszín alatt ugyanakkor ismét megkapó az az összhang, ahogyan Isten Szentlelke összerendezte a mondanivalót. Jézus ez alkalommal nem szóban (mint a Nikodémussal való beszélgetésekor) hanem az egymást követő eseményekhez fűzve gondolatait adja a jelenlevők tudtára mit is jelent meglátni és bemenni az Isten országába. Közben meglepő kijelentéseket tesz: "És valaki nem hordozza a keresztjét és (mégis) én utánam jó, nem lehet a tanítványom" (27. vers – az eredeti görögben sincs kettős tagadás!). Vajon lehet úgy követni Jézust, hogy ugyan utánna mész, de nem hordod a keresztet?
Korunk egyik legpusztítóbb jelensége, a függőség. Tagadhatatlan, hogy mindenki függ valamitől. Ezek nem csak a látványosan negatív dolgok lehetnek, mind a drog, vagy az alkohol (lehet ez egészen csekély "szokás", mint pl. a reggeli kávé...). Társadalmunkban a függőséget negatívan ítélik meg, míg a függetlenségre pozitívan tekintenek. A függőség jellemformáló dolog, azaz akinek adjuk a szívünket az formálja a jellemünket. Tudjuk, hogy Isten is formálni akarja a jellemünket, A függőség tehát lehet nagyon pozitív, ha függőségünk az Isten felé irányul.
Máté gondolatait Dávid Zsolti egészítette ki azzal, hogy a függőség inkább a meg nem tért ember jellemzője, míg a megtért embert – odaszántsága ellenére is – megkötözhetik olyan rossz beidegződések, amelyekből szabadulásra van szüksége. Erről szól a Róma 7.14-15: "Mert magam sem értem, mit teszek. Mert nem azt teszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök."
Régi adósságnak teszek eleget azzal, hogy sorban felteszem a 2013. évi zenei CD anyagát. (zenekar + énekkar)
Régi adósságnak teszek eleget azzal, hogy sorban felteszem a 2013. évi zenei CD anyagát. (zenekar + énekkar)
Régi adósságnak teszek eleget azzal, hogy sorban felteszem a 2013. évi zenei CD anyagát. (zenekar + énekkar)
Régi adósságnak teszek eleget azzal, hogy sorban felteszem a 2013. évi zenei CD anyagát. (zenekar + énekkar)
István arról beszélt, hogy Isten egy nyitott ajtót tett elénk, sőt azért, hogy a környezet is meglássa, hogy szeret bennünket az Úr olyan ígértet is tett, hogy: "Íme, én adok neked a Sátán zsinagógájából... én megteszem velük, hogy eljöjjenek, és leboruljanak a lábad előtt, és megtudják, hogy én szeretlek téged."
