Élő víz folyamai… Jn 7:38

Élő víz folyamai… Jn 7:38 header image 1

Ne hagyd el az imádkozást! – Bátorító üzenet (Popov Tommy)

Popov Tommy ezúttal az imádkozás gyakorlatának szépségeiről beszélt. Bátorított mindannyiunkat hogy ne restüljünk meg abban, sőt lássuk meg, hogy ez az Istennel való személyes kapcsolaton alapuló táplálkozás sokkal fontosabb, mint az igehírdetések hallgatása. Az igehírdetők adottságai, valamint az igehírdetés személyessége (az, hogy megszólít-e, vagy sem), ugyan alkalomról alkalomra változhat, de Isten örök Ígéje mindig személyes táplálékot nyújthat azok számára, akik gyönyörködnek Abban.

Mitől első az “Első Szeretet”? (Popov Tommy)

Sokszor – de talán nem elégszer – beszélünk az első szeretetről. Igyekszünk megfogni a lényegét, de így is gyakran érezzük, hogy a mélyebb mondanivalóval nem csak a megértés, hanem a "gyakorlás" szintjén is küszködünk. Az efézusi gyülekezet sok jót tett: kitartó volt, terhet viselt, nem fáradt el, Jézus még is arról beszél, hogy "De az a panaszom ellened, hogy az első szeretetet elhagytad."

Szereted-e az Istent? (Popov Tommy)

A világ egyik legnagyobb hazugsága, hogy akkor tudsz másokat szeretni, ha mindennél jobban szereted önmagadat.  Az Íge pedig azt tanítja, hogy azért tudunk egyáltalán szeretni mert Ő, az Isten szeretett bennünket először. E nélkül a felismerés nélkül nem tudjuk szeretni az Alkotót, sőt, helyes módon egymást sem szerethetjük. Ha arra fókuszálunk és azt szeretjük ami a világban van (beleértve önimádatunkat is) nem fogunk békességre találni. Ha nem szeretjük mindenek felett Krisztust nem lehet bennünk, és nem áradhat túl rajtunk az ÉLET, és így hasznosak sem lehetünk az Ő munkájában.

Remény az összetöretésben (Popov Tommy)

Jeremiás több nyomorúságot és összetöretést látott, mint amit mi elképzelni tudnánk. A Siralmakban mégis azt fogalmazza meg, hogy mindig van remény: "De arra gondolok szívemben, és ezért mégis reménykedem: az ÚR kegyelme, hogy még nincsen végünk, mert nem fogy el irgalmassága!" (3:22) Cselekedeteinktől függetlenül számunkra is van remény a mi Urunkban – de csakis Őbenne! Mi gyakran vetjük reménységünket saját "kis isteneinkbe" (ez számunkra lehet a vallásos élet, és annak istenesnek vélt cselekedetei) Isten pedig megengedi, hogy összetörjünk, hogy aztán már valóban ne maradjon más reménység számunkra, csak Jézus. Az Atya szeretetétől senki és semmi nem választhat el – csak mi, saját magunk. Azzal, ha NEM megyünk Hozzá, NEM bízunk Őbenne, NEM fogadjuk el az Ő szeretetét.

Istenfélelem = egészséges, gyümölcstermő félelem (Popov Tommy)

"A bölcsesség kezdete az Isten félelme" – olvassuk a Példabeszédekben, a Filippi 2:12-ben Pedig Pál ír így: "félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket." Az íge azt tanítja tehát,, hogy igenis létezik egy olyan egészséges módja a félelemnek, amelynek a végső terméke a szeretet, öröm és békesség. A témaválasztás sokakban elfojtott érzéseket kavart föl, és az igehírdetést követő beszélgetésben jól érződött, hogy azok, akik életük egy (nagyobb) részét az őket elnyomó egyház megfélemlítésre építő légkörében töltötték, újra kell gondolni az ezekben a szavakban rejlő tartalom mélységét... A diktafon sajnos menetközben leállt, így az utolsó 8-10 perc már nem szerepel az ITT közzétett hangfelvételen. Elnézéseteket kérem ezért.

Harc az EGO ellen (Popov Tommy)

A Svédországban született, és csak néhány éve hazaköltözött Tommy egyike volt azoknak, akik az igehírdetés előtt tettek bizonyságot múltjukról.

Ő is átélte az embert pusztító, káros szenvedélyekből való szabadulás valódi örömét, így igehírdetésének első része valójában bizonyságtétel volt múltjáról és az Isten szabadításáról.

Mondanivalójának második részében pedig a saját énünkkel (EGO) való küzdelmünket – győzelmeinket és bukásainkat helyezte elénk a Biblia tükrében.

Podbean App

Play this podcast on Podbean App