Tuesday Mar 31, 2020
A karmazsintetű élete és halála...
Kedves testvérek,
Két napja kaptam egy gyönyörű gondolatsort egyik testvérünktől, akit Bolyki Laci "Lélek szerviz" 2. adásában elhangzott igehirdetése inspirált arra, hogy utánnanézzen Isten egy aprócska teremtménye, a karmazsintetű életének... Íme:
A karmazsintetű egy kb. borsó nagyságú rovar, ami bizonyos tölgyfajokon élősködik, Dél-Európában és Előázsiában honos. Az érdekessége a szaporodásában van, ugyanis, amikor a nőstény tetű - életében egyetlen egyszer - peterakásra készülődik, ezt úgy teszi, hogy keres egy megfelelő fát, amihez igen erősen és véglegesen hozzárögzíti magát és készít egy karmazsin színű (ez a vörös egy fajtája), kemény héjat maga fölé. A petéket a saját teste alá teszi le, ilyen módon a héj és az anya teste védelmezi a petéket. Amikor a lárvák kikelnek, ott maradnak a héj alatt és AZ ANYA TESTÉBŐL TÁPLÁLKOZNAK. Néhány nap múlva, amikor a fiatal lárvák már elég erősek ahhoz, hogy gondot viseljenek magukról, az anya elpusztul és miközben ezt teszi, egy karmazsin színű váladékot bocsát ki magából, amivel megfesti nemcsak a fát, hanem a lárvákat is, amik egész életükre karmazsinpirosak maradnak. A vörös szín védi őket a ragadozóktól. Három nap után az elpusztult tetű teste elveszíti vörös színét és fehér, viasz-szerű vázként lehullik, mint a hó.
Már ennyiből is eléggé szembeötlő a párhuzam, de még nyilvánvalóbbá lesz, hogy miről van szó, ha elővesszük a 22. zsoltárt. A 22. zsoltár az, ami pontosan beszámol Jézus Krisztus szenvedéséről a kereszten, ezer évvel Jézus születése előtt. Ezt a zsoltárt idézi Jézus is a kereszten, amikor annak első sora "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" elhangzik a szájából. A zsoltár 7. verse így szól: "De én féreg vagyok és nem ember, emberek csúfja és a nép utálata."Ebben pedig az az érdekes, hogy itt a héber a TOLA’ATH szót használja, még pedig nőnemben (!), ami a karmazsintetűt jelenti. (Más helyeken a Szentírás a "rimmah" szót használja a féreg/kukac megjelölésére).
Talán senki nem tudja biztosan, hogy mit értett Jézus az alatt, amikor a 22. zsoltárban azt mondta magáról, hogy én egy karmazsintetű vagyok. Mindamellett figyelemreméltó, hogy éppen úgy, ahogyan a karmazsintetű anya, Jézus egy fához rögzítve feláldozta az életét azért, hogy a gyermekeit megmossa az ő karmazsinpiros vérében és a bűneik olyan fehérek legyenek, mint a hó. Ahogy az Ézsaiás 1:18 mondja: "Gyertek hát, törvénykezzünk, azt mondja az ÚR! Ha bűneitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, ha vérvörösek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú."
Továbbá: "És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, nekik adta, és ezt mondta: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre." (Lk.22:19) és "Olyan vagyok, mint a kiöntött víz; minden csontom kificamodott. Szívem olyan lett, mint a viasz..." (Zsolt.22:15)
A halála után három napig a karmazsintetűt le lehet kaparni a fáról, és a testében lévő vörös festékanyag felhasználható. Az ókorban elterjedt volt az alkalmazása, lekaparták, kiszárították, porrá őrölték és ezzel festették pl. a különböző textíliákat. Pl. a Szent Sátor leírásánál találkozhatunk bőségesen karmazsin színűre festett kárpitokkal, ill. a főpap ruházatánál (ami valószínűleg szintén nem véletlen).
Lehet, hogy mindez csak számomra új információ, de hátha van mégis más is, aki most hallja először. :)
Források:
JJudit
Comments (0)
To leave or reply to comments, please download free Podbean or
No Comments
To leave or reply to comments,
please download free Podbean App.