Sunday Oct 29, 2017
"Mené, Mené, Tekel, U-parszin" – Az alázatról (Juhász István)
Babilon utolsó uralkodója Belsazár tudatában lehetett annak, hogy apja Nabukodonozor a saját elvettetésén, majd ismételt felemeltetésén keresztül tanulta meg a helyes önértékelés fontosságát – és a birodalom minden részébe szétküldött királyi kiáltványban dicsőítette az Istent! Belsazár ellenben az elkerülhetetlen vereség pillanataiban is büszkén, a saját legyőzhetetlenségébe vetett önbizalommal csúfolja meg az Istent – aki "letaszítja és fölemeli a királyokat" – azzal, hogy előhozatva a szent edényeket azokból eszik. Ekkor jelenik meg a kéz a falon... Bár megértenénk és elfogadnánk helyünket és szerepünket Isten terveiben anélkül, hogy valaha is elfelejtkeznénk Pálnak az alázatra felhívó figyelmeztető kérdéséről: "Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál volna? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?" (I.Kor. 4.7.)
Comments (0)
To leave or reply to comments, please download free Podbean or
No Comments
To leave or reply to comments,
please download free Podbean App.