Élő víz folyamai… Jn 7:38

Élő víz folyamai… Jn 7:38 header image 1

Sámson: az ijesztően szokatlan, de egyben rémísztően tanulságos életút (Szabó Zoltán)

Sámson életére gondolva mindig háborog a lelkem: élettörténetének első fele hihetetlenül szokatlan (ilyen vad dolgokra – mint egy idegen házasság – is vezethet az Isten?). Második fele ugyanakkor egyszerűen rémísztő: ennyire gyorsen le tud téríteni bennünket az útról a rutin?, az a vélekedés, hogy mi jól ismerjük az Istent, és tudjuk mit kell tennünk. Az élettörténet különösen azért kavar fel, mert egészen éles kontúrokkal ragadja meg Pál apostol figyelmeztetésének a lényegét: "Ó, balgatag galaták, ki igézett meg titeket,  [...] Amit Lélekben kezdtetek el, most testben fejeznétek be?” (Galata 3:1-3) Az igehírdetés az elmúlt vasárnap, a Baján élő tesvérek meglátogatásakor hangzott el.

Nagy a baj! –Jósiás élete 2. (Szabó Zoltán)

Nem tudom feltünt-e nektek, hogy amikor az Istent 10 éven át teljes szívvel kereső Jósiás reformjait követően – azok mintegy "mellékes" következményként – a templomot helyreállító munkások megtalálták Mózes törvénykönyvét, Jósiás azonnal kristálytisztán érzékelte hogy nagy a baj. Számomra az eseményeknek ez a sorrendje azt sugallja, hogy minél kitartóbban keressük az Istent, mi is annál tisztábban felismerjük az Ő szentségét, és ennek fényében kezd valós alternatívaként felsejleni előttünk az ÍTÉLET. Félek attól, hogy a mai pozitívista gondolkodású keresztény azért nem látja az ítéletet, mert NEM keresi teljes szívéből az Istent. Marad a „békesség és bővölködés” evangéliuma, a pozitív istenkép, amely elhomályosítja az értelmet, és elfedi a szem elől azt a VALÓSÁGOT, hogy kegyelme és szeretete mellett „a mi Istenünk megemésztő tűz”.

Isten ”fecskéje” – Jósiás élete 1. (Szabó Zoltán)

Jósiás kiemelkedően jó király volt. Istenfélő anya mellett nevelkedett, és amint ténylegesen is trónra került keresni kezdte az Urat. Különös olvasni a tényeket: 8 évesen már övé a trón, 16 évesen kezd el uralkodni, 4 éven át keresi az Urat, 20 évesen nekifog, hogy lerombolja a bálványokat és csak 6 évvel később fog neki az Isten háza kijavításának... 18 évbe telik, mire az építés munkájába kezdhet! Milyen messze van ez a mi türelmetlen, gyors eredményekre törekvő magatartásunktól!

A leuralás következményei (Ámon élete) – Szabó Zoltán

A Júda soron következő királyáról, Ámonról szóló bibliai beszámoló igen rövid. Ámon gonosz volt, kétségen kívül! Hogy mi állt ennek a hátterében, afelől egyikünk sem tudna biztosat állítani. Élete mégis jó lehetőséget kínál arra, hogy néhány olyan kérdést  idézzünk fel, ami a konkrétumoktól függetlenül is mindannyiunkat érint: Elég-e a formális megtérés?,  Mit eredményez gyermekeink jövőjében, ha félszívvel szolgáló szülő mellett nőnek föl?, Szabadok vagyunk-e a "Leuralás" kényszerétől úgy a családban, mint a munkahelyen, barátaink között, vagy a gyülekezetben?

Amikor a pillangószárny rebbenése lavinát indít el – Manassé élete 2. (Szabó Zoltán)

Közel fél éves szünet után visszatértünk a Királyok történeteihez. Manassé élete fordulópont volt Júda eljövendő sorsára nézve. A Királyok könyvének szerzője kizárólag gonosz cselekedeteiről ír, míg a Krónikák könyve – miközben ezekről az istentelen tettekről hasonló módon számol be – Manassé megtéréséről is megemlékezik. A történelmi emlékezetből pedig mintha kitörlődött volna ez a megtérés: nevét hallva a "gonosz király" archetípusa sejlik föl előttünk. Vajon miért nem kap hangsúlyt Manassé megtérése a Királyok könyvében? Biztos választ nyilván NEM adhatunk rá, de mintha Isten Lelke szívünkre szeretné helyezni azt a tanulságot, hogy megvan a gonoszságnak az a mélypontja (a matematikában ezt nevezik inflexiós pontnak), amelyen túl visszafordíthatatlan károkkal kell szembenéznie nemcsak a királynak, de Júda egész népének is.

Emlékeztek a pletyka káros hatásáról szóló népmesére? Könnyű szétszórni egy véka tollat a templom tornyából, összeszedegetni viszont a lehetetlenséggel határos. Ilyen lehet a mi életünk is, ha nem vigyázunk: időnként a kis tévedések is lavinát indíthatanak el. "Azért ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket..."

A “pillangó-szárny hatás” – Manassé élete (Szabó Zoltán)

A pillangó-szárny hatás egy olyan közismert elmélet, amely szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. Nos, minden túlzása ellenére, a gondolat arra a felelősségre figyelmeztet, amelyet hordozni kell mindenkinek, aki Isten embere. 

Több alkalommal is foglalkoztunk Ezékiással, Júda egyik legjobb királyával. Minden jósága ellenére azonban volt benne valami, amiről a Biblia is megemlékezik: felfuvalkodottá vált, dicsekedett, – és bizony nem volt mentes az önzéstől sem. Számunkra ezek nem tűnnek olyan súlyos hiányosságoknak, amik beárnyékolhatnák uralkodásának sikerességét... Mondhatnánk: alig több, mint egy "pillangó-szárny rebbenése"... És mégis felmerül a kérdés: lehet, hogy mindennek köze volt ahhoz, hogy fia, az alig 12 évesen trónrakerülő Manassé nem kért abból az Istenből, akit apja imádott, és vérengzése és bálványimádása okán Júda leggonoszabb királyaként vált ismerté?

"Milyennek kell tehát lennetek nektek szent életben és kegyességben, akik várjátok és siettetnétek az Isten napjának eljövetelét...?" teszi fel Péter apostol (2.Pét.3:12) a kérdést – és Ezékiás, valamint az apja példáját elutasító fiú, Manassé életét látva nem is tűnik annyira költőinek ez a kérdés felvetés!

Pozicionálás (helyezkedés) keresztyén módra – Ezékiás élete 3. (Szabó Zoltán)

A "felfuvalkodás" vagy a "dicsekedés" szavakat hallva hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek olyan "világi" tulajdonságok, amelyek a hívő embereket meg sem érintik.

Így lenne?

Azt gondolom kevés olyan ember van akiben egyáltalán nem él az a törekvés, hogy "reflektorfénybe" állítsa magát – akár csak azzal, hogy az Úr áldásainak méltatása közben teret ad annak, hogy az emberek szívében az ő irányába fogalmazódjon meg elismerés. Innen pedig már csak egy lépésre van a bensőnkben megfogant felfuvalkodottságnak teret adó külső "dicsekvés", ami tűnhet akár nagyon szelleminek (hiszen az Úr áldásaival dicsekszünk), a valóságban mégsem több, mint a közöttünk sokszor emlegetett pozicionálás (helyezkedés) keresztyén módra... Pálnak a II. Korinthus 11. részében megfogalmazott "dicsekedése" egy egészen más értelmezést ad a szó valódi tartalmának...

Podbean App

Play this podcast on Podbean App